2019. április 10., szerda

Vannak azok a napok...




Vannak azok a napok, amikor reggel 6-kor már a kedvenc kis folyód közepén derékig állva dobálsz domolykóra.
Vannak azok a napok, amikor a tilalom előtti „nagy zabálásra” esélyes a nap.
Vannak azok a napok, amikor olyan részeken vallathatsz, ahol minden dobásban benne van a hal.
Vannak azok a napok, amikor a tavasz fenséges illata lengi be az ártéri erdőt.
Vannak azok a napok, amikor új helyeket fedezel fel magadnak és a környezet elvarázsol.
Vannak azok a napok, amikor csodálhatsz őzeket, nyulakat, rókát, fácánt, hódokat alig egy karnyújtásnyira.
Vannak azok a napok, amikor minden tökéletesnek tűnik és joggal reménykedhetsz egy nagyszerű pecában.
Vannak azok a napok, amikor korántsem ilyen egyszerűek a dolgok!!!
Vannak azok a napok, amikor az Ipoly (Isten tudja miért) de „higított cola” színű.
Vannak azok a napok, amikor nem félted a felszerelést és a dobásra szánt csalikat.
Vannak azok a napok, amikor a dobások 90%-ban oda esnek ahová tervezted.
Vannak azok a napok, amikor minden csalit a kapocsba teszel, ami csak lapul a dobozban.
Vannak azok a napok, amikor mindezek ellenére délutánra már a negyedik helyen kísérted a szerencséd, hiába.
Vannak azok a napok, amikor egyetlen hal megfogása is megváltás lenne számodra.
Vannak azok a napok, amikor 9 óra semmibe dobálás után végre felcsillan a remény.
Vannak azok a napok, amikor olyan halat akasztasz, ami bőven feledtetni tudná az egész napos gyötrelmet.
Vannak azok a napok, amikor az az egy piszok is idő előtt kereket old, hiába finomkodsz vele.
Vannak azok a napok, amikor azt hiszed, nem lehet már rosszabb.
Vannak azok a napok, amikor az élet humoránál van és bebizonyítja, hogy igenis mindig van lejjebb.
Vannak azok a napok, amikor a kocsitól kilométerekre zivatar zúdul a nyakadba és menekülnöd kell.
Vannak azok a napok, amikor újabb hal menthetné a napot, de őt sem veheted végül kézbe.
Vannak azok a napok, amikor 13 óra pergetés után vert seregként hagyod el az Ipoly kanyarulatait.
Vannak azok a napok, amikor mindennek a tetejében a hazaúton a legrosszabb fajta migrén gyötör.
Vannak azok a napok, amikor igazán b@ssza meg!
DE VANNAK AZOK A NAPOK, amikor majd szabadul a domolykó és én ott leszek, és revansot veszek mindezért!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése